Édes álmok
13.fejezet
Eren nézőpontja
- Hé, srácok! - kiáltottam, ahogy közeledtem Mikasa-hoz, Armin-hoz, Jean-hez, Connie-hoz, és Sasha-hoz. - Jean? Azt hittem, hogy a Hadnagy azt mondta, hogy söpörd fel a kertet.
- Csak menjünk - mondta Jean, miközben lehajtott fejjel elindult a legközelebbi város felé.
Sasha és Connie nevettek, miközben követni kezdtünk Jean-t. Útközben nevettünk, és visszaemlékeztünk dolgokra. Hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy mindannyian boldogok vagyunk és jól érezzük magunkat. Mikor végre megérkeztünk, egy kissé zsúfolt utcán találtuk magunkat.
- Sokan vannak ma - jegyezte meg Armin. - Jobb lesz, ha közel maradunk egymáshoz.
Mindannyian bólintottunk, és egy szorosan összetartó csoportként folytattuk utunkat. Minél többet mentünk, annál jobban hagytam magamat elveszni a gyerekkorom emlékeiben. Azokra az időkre gondoltam, amikor Armin, Mikasa és én sétálgattunk Shiganshina utcáin, ahogy kóboroltunk a városban. Eszembe jutott, amikor anyámmal töltöttem az időt, a piacon vásárolgatva. Ahogy a gondolataim tovább cikáztak a fejemben, hirtelen eszembe jutottak Levi búcsú szavai.
Vigyázz magadra.
A szavai csengtek a fülemben, mikor megálltam, hogy körülnézzek. Megvizsgáltam a környezetem, és rájöttem, hogy már nem vagyok a barátaimmal. Egy üres sikátor közepén állok.
...Ne menj túl messze a nővéredtől.
Körülnéztem kicsit. Bizonyára Mikasa már észrevette a távollétemet a csoporttól, és mindjárt felbukkan a hátam mögött, hogy visszavezessen. Elindultam előre, hogy megpróbáljam megtalálni az utat vissza a parancsnokságra, de megálltam, amikor puha lépteket hallottam a hátam mögött. Megkönnyebbülten felsóhajtottam, miközben megfordultam. Végre, Mikasa eljött értem.
- Mika... - nem tudtam befejezni, mert valami fejbe vágott, olyan erővel, hogy esküdni mernék, hogy repedést hallottam. Azonban nem tudtam tovább gondolkodni ezen, mert minden elsötétült...
Mikasa nézőpontja
- Hol van, Eren? - kérdeztem, miközben megálltam.
- Elment? - kérdezte Jean, és mindenki elkezdett körülnézni.
- Valószínűleg csak eltévedt - mondta Sasha. - Ha elindulunk visszafele, akkor biztosan megtaláljuk.
- Mi van, ha elrabolták? - kérdeztem nyugodtan, de belül túlterhelt az aggodalom. Jean odajött hozzám, és a vállamra tette a kezét.
- Ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra.
- Igazuk van, Mikasa - mondta kedvesen Armin. - Nem szabad rögtön feltételezgetni. Ha Eren eltévedt, akkor a legvalószínűbb, hogy elindult vissza a Parancsnokságra. Tehát, ha visszafele megyünk, akkor biztosan megtaláljuk, de ha mégsem, akkor értesíteni tudjuk a feletteseinket, akik kezelni fogják a dolgot.
Bólintottam, és elindultam vissza a Parancsnokság felé.
Remélem jól vagy, Eren.
Levi nézőpontja
Néztem ki az ablakon, miközben az ég kezdett vöröses narancssárga lenni. Visszanéztem az útra, amin korábban a kölykök távoztak. Sóhajtottam, miközben hátradőltem a székben, amit kényelmesen elhelyeztem az ablak előtt, így figyelni tudtam az visszaérkezésüket. Eren visszaérkezését.
Vissza pillantottam az útra, és láttam, hogy a kölykök sétálnak vissza. Bár, valami nem volt rendben, állandóan körbe nézelődtek, mintha keresnének valakit. Öt kölyköt számoltam, az egyik eltűnt, és volt egy rossz érzésem, hogy melyik az.
Futottam amilyen gyorsan csak tudtam, és amint elértem a csoportot, megálltak, hogy tisztelegjenek nekem, kivéve Ackerman-t.
- Hol van, Eren? - kérdeztem, és próbáltam fenntartani a megszokott maszkomat.
- Még nem jött vissza? - kérdezte Arlert, és Ackerman még pánikba esettebbnek látszott a kérdésem hallatán.
- Gondolod, hogy érdeklődtem volna a hollétéről, ha itt volna? - kérdeztem kissé dühösen, ahogy közelebb léptem a kölyökhöz.
- Nem, uram! - válaszolta.
- Mondtam, hogy elrabolták! Visszamegyek megkeresni! - Ackerman megfordult, hogy távozzon, de felbukkant Hanji és Erwin. Hanji megragadta Ackerman vállát, hogy megállítsa.
- Mi folyik itt? - kérdezte Erwin.
- Eren látszólag eltűnt - válaszoltam az összeszorított fogaim közül.
- Eltűnt? - kérdezte Hanji. - Meg kell találnunk!
- Visszamegyünk a városba, és ott szétválunk - mondta Erwin. - Springer és Braus lesz egy csoport, a második Kirschtein, Ackerman és Arlert, Hanji, Levi és én pedig a harmadik csoport.
Amint Erwin befejezte, mindannyian rohanni kezdtünk a város felé. Az egyetlen amire gondolni tudtam, az, hogy a legrosszabb történt Eren-nel.
Minden rendben lesz...
...Óvatos leszek
Remélem jól vagy, Eren.
- Hé, srácok! - kiáltottam, ahogy közeledtem Mikasa-hoz, Armin-hoz, Jean-hez, Connie-hoz, és Sasha-hoz. - Jean? Azt hittem, hogy a Hadnagy azt mondta, hogy söpörd fel a kertet.
- Csak menjünk - mondta Jean, miközben lehajtott fejjel elindult a legközelebbi város felé.
Sasha és Connie nevettek, miközben követni kezdtünk Jean-t. Útközben nevettünk, és visszaemlékeztünk dolgokra. Hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy mindannyian boldogok vagyunk és jól érezzük magunkat. Mikor végre megérkeztünk, egy kissé zsúfolt utcán találtuk magunkat.
- Sokan vannak ma - jegyezte meg Armin. - Jobb lesz, ha közel maradunk egymáshoz.
Mindannyian bólintottunk, és egy szorosan összetartó csoportként folytattuk utunkat. Minél többet mentünk, annál jobban hagytam magamat elveszni a gyerekkorom emlékeiben. Azokra az időkre gondoltam, amikor Armin, Mikasa és én sétálgattunk Shiganshina utcáin, ahogy kóboroltunk a városban. Eszembe jutott, amikor anyámmal töltöttem az időt, a piacon vásárolgatva. Ahogy a gondolataim tovább cikáztak a fejemben, hirtelen eszembe jutottak Levi búcsú szavai.
Vigyázz magadra.
A szavai csengtek a fülemben, mikor megálltam, hogy körülnézzek. Megvizsgáltam a környezetem, és rájöttem, hogy már nem vagyok a barátaimmal. Egy üres sikátor közepén állok.
...Ne menj túl messze a nővéredtől.
Körülnéztem kicsit. Bizonyára Mikasa már észrevette a távollétemet a csoporttól, és mindjárt felbukkan a hátam mögött, hogy visszavezessen. Elindultam előre, hogy megpróbáljam megtalálni az utat vissza a parancsnokságra, de megálltam, amikor puha lépteket hallottam a hátam mögött. Megkönnyebbülten felsóhajtottam, miközben megfordultam. Végre, Mikasa eljött értem.
- Mika... - nem tudtam befejezni, mert valami fejbe vágott, olyan erővel, hogy esküdni mernék, hogy repedést hallottam. Azonban nem tudtam tovább gondolkodni ezen, mert minden elsötétült...
Mikasa nézőpontja
- Hol van, Eren? - kérdeztem, miközben megálltam.
- Elment? - kérdezte Jean, és mindenki elkezdett körülnézni.
- Valószínűleg csak eltévedt - mondta Sasha. - Ha elindulunk visszafele, akkor biztosan megtaláljuk.
- Mi van, ha elrabolták? - kérdeztem nyugodtan, de belül túlterhelt az aggodalom. Jean odajött hozzám, és a vállamra tette a kezét.
- Ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra.
- Igazuk van, Mikasa - mondta kedvesen Armin. - Nem szabad rögtön feltételezgetni. Ha Eren eltévedt, akkor a legvalószínűbb, hogy elindult vissza a Parancsnokságra. Tehát, ha visszafele megyünk, akkor biztosan megtaláljuk, de ha mégsem, akkor értesíteni tudjuk a feletteseinket, akik kezelni fogják a dolgot.
Bólintottam, és elindultam vissza a Parancsnokság felé.
Remélem jól vagy, Eren.
Levi nézőpontja
Néztem ki az ablakon, miközben az ég kezdett vöröses narancssárga lenni. Visszanéztem az útra, amin korábban a kölykök távoztak. Sóhajtottam, miközben hátradőltem a székben, amit kényelmesen elhelyeztem az ablak előtt, így figyelni tudtam az visszaérkezésüket. Eren visszaérkezését.
Vissza pillantottam az útra, és láttam, hogy a kölykök sétálnak vissza. Bár, valami nem volt rendben, állandóan körbe nézelődtek, mintha keresnének valakit. Öt kölyköt számoltam, az egyik eltűnt, és volt egy rossz érzésem, hogy melyik az.
Futottam amilyen gyorsan csak tudtam, és amint elértem a csoportot, megálltak, hogy tisztelegjenek nekem, kivéve Ackerman-t.
- Hol van, Eren? - kérdeztem, és próbáltam fenntartani a megszokott maszkomat.
- Még nem jött vissza? - kérdezte Arlert, és Ackerman még pánikba esettebbnek látszott a kérdésem hallatán.
- Gondolod, hogy érdeklődtem volna a hollétéről, ha itt volna? - kérdeztem kissé dühösen, ahogy közelebb léptem a kölyökhöz.
- Nem, uram! - válaszolta.
- Mondtam, hogy elrabolták! Visszamegyek megkeresni! - Ackerman megfordult, hogy távozzon, de felbukkant Hanji és Erwin. Hanji megragadta Ackerman vállát, hogy megállítsa.
- Mi folyik itt? - kérdezte Erwin.
- Eren látszólag eltűnt - válaszoltam az összeszorított fogaim közül.
- Eltűnt? - kérdezte Hanji. - Meg kell találnunk!
- Visszamegyünk a városba, és ott szétválunk - mondta Erwin. - Springer és Braus lesz egy csoport, a második Kirschtein, Ackerman és Arlert, Hanji, Levi és én pedig a harmadik csoport.
Amint Erwin befejezte, mindannyian rohanni kezdtünk a város felé. Az egyetlen amire gondolni tudtam, az, hogy a legrosszabb történt Eren-nel.
Minden rendben lesz...
...Óvatos leszek
Remélem jól vagy, Eren.
Megjegyzés:
Springer ---> Connie
Braus ---> Sasha
Hátha valakinek nem jut eszébe, hogy kikről van szó. =)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése